A hűtendő / fűtendő helység teljesítmény igényt a legpontosabban helyszíni szemle alkalmával tudjuk meghatározni, azonban ha erre nincs lehetőség, akkor is meg kell oldani valahogy, hogy helytálló ajánlatot tudjuk készíteni az érdeklődők számára.

Létezik egy úgynevezett „ökölszabály”, miszerint 10m2-enként egy kW hűtőteljesítmény szükséges egy helység klimatizálásához. Ez azonban csak egy kiindulási alap, önmagában nem lehet helytálló méretezési elv, hiszen nem mindegy, hogy az adott területnek milyen a  hőterhelése.
Ezért ajánlatkérésekben érdemes felsorolni a helység tulajdonságait, mint pl.:

•   épület alapanyaga, falvastagság
•   üvegfelületek, nyílászárók mérete, minősége, szigeteltség
•   benapozottság
•   a helység funkciója, a benne elhelyezett eszközök (pl. tv, hűtő, számítógép) hő leadása
•   illetve érdemes megemlíteni, hogy általában hány fő tartózkodik a helységben

Itt az sem mindegy, hogy ülő munkát végző emberekről van szó, vagy esetleg mozgásos tevékenység folyik, hiszen míg ülő munka esetén  0,2 – 0,3 kW / fő hő terheléssel elég számolni,  egy edzés esetén ez akár az 1 kW / fő értéket is elérheti. Irodákban, üzletekben természetesen sok más tényezőt is figyelembe kell venni. Aki egyedül választ klímát, pl. multinál és egy élelmiszer boltba helyezi el, hamar rá fog jönni, hogy nagy hibát követett el, hiszen egy bolt hő terhelése jelentősen eltér egy átlagos lakásétól, és az interneten megadott m2 értékek ezekhez adnak viszonyítási alapot. Ezzel szemben egy üzletben számolni kell a nagy hőt leadó világítással, a folyton nyíló ajtóval, a tejhűtő, húshűtő, italhűtő  pultok kompresszora által termelt meleggel, és akkor még nem említettük meg a vásárlókat, illetve a személyzetet, akik a boltban tartózkodnak.
Mindig kérjék szakember segítségét, ha a szükséges teljesítmény meghatározásáról van szó, és nem hátrány egyszerre több cégtől is ajánlatot kérni. Amennyiben helyszíni felmérésre nincs lehetőség, küldjenek szemléltető alaprajzot, amin lehetőleg a berendezési tárgyak, bútorok is fel vannak tüntetve, így kevésbé kell majd részletezni a leírást, valamint a beépítési helyszín „ismeretében” rögtön kapnak javaslatot is az általunk vélt legoptimálisabb elhelyezésre is.



Ez elhelyezés lényeges kérdés, hiszen a jól megválasztott teljesítménnyel rendelkező klíma is lehet elviselhetetlenül kellemetlen, ha nem jól van elhelyezve.
Nem árt tisztában lenni egy – két elhelyezési fortéllyal, mert előfordulhat, hogy akaratunkon és tudtunkon kívül olyan „szakembert” sikerült találnunk, aki felteszi a készüléket oda, ahova kérjük, és nem említi meg, hogy ez a későbbiekben kellemetlenségeket okozhat. Nappaliban, étkezőben illetve a hálóban is elsődleges szempont, hogy a kifújt levegő semmiképp se érje a legfrekventáltabb helyeket, azaz az étkezőasztalt, az ülőgarnitúrát és az ágyat. A nappaliban és a hálóban egyaránt az a legoptimálisabb, ha az ülőgarnitúra illetve az ágy fejrésze fölötti falrészen, a „fejünk fölött” van a berendezés, így ugyanis a leérkező hideg levegő nem minket fog fújni, hanem - adott elhelyezés esetén - a tv-t, a hálóban pedig a már betakart testfelületet.
Ha ez nem megoldható, a kényelmi szempontból következő elhelyezés történhet az ágy két hosszanti oldalán, vagy nappaliban az ülőgarnitúrára merőlegesen, ebben az esetben azonban figyeljünk oda, hogy az elhelyezett készülék síkja „lógjon túl” a fejrészen, illetve azon a részen, ahol még az ülőgarnitúrán ülőket érheti a készülék által előidézett „huzat”.